2. Személyiségfejlesztő tréning pedagógiai szakszolgálati intézményekben dolgozók kiégése ellen

A személyiségükkel dolgozók - így pedagógiai szakszolgálati intézmények munkatársai is - veszélyeztetettek a kiégés szempontjából, mivel munkájuk érzelmi megterheléssel, tartós, lazítási lehetőség nélküli figyelmet igénylő helyzetekkel jár. A tartós stressz kimerüléshez, pszichés és testi panaszok megjelenéséhez, konfliktushelyzetekhez, s ezáltal a minőségi munka megromlásához vezet.

A továbbképzés célja, hogy konkrét segítséget nyújtson a kiégési szindróma kialakulásának megelőzésében, a negatív folyamatok visszafordításában. A továbbképzés a résztvevőket az egészségtudatos magatartás kialakítására ösztönzi, fejleszti pedagógiai eszközrendszerét és segít az életviteli és egészségfejlesztési kompetenciák elsajátításában.

A továbbképzés segítséget nyújt a résztvevőknek a munkájuk során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzésében, hozzájárul a kiégési folyamat állomásainak felismerésére. Önismeretük, önreflexiójuk fejlesztésével segíti őket motivációjuk tisztázásában, tudatosításában. Relaxációs, stressz-csökkentő, stressz-tűrő technikák megtanításával hozzájárul a pedagóguspálya lelki terheinek csökkentéséhez, a kiégés megelőzéséhez, az egészségtudatos magatartás mindennapi alkalmazásához, az életvitel megváltoztatásához, és ezáltal az oktató-nevelő munka minőségének javulásához.

A tréning fő tematikai egységei:

• A SZEREPEK HATÁSA AZ EGYÉN SZEMÉLYISÉGÉRE
• A szerep szociálpszichológiai fogalma
• Mesterség - hivatás
• Szereprepertoár
• Szerepek és viselkedésminták


• A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS
• A stressz meghatározása
• Pszichés és fiziológiai stressz-válaszok
• A kiégés fogalma, okai
• A kiégés önismereti vonatkozásai – önismereti gyakorlat


• MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK, A STRESSZTŰRŐ-KÉPESSÉG NÖVELÉSE
• Megküzdési készségek, coping
• A kiégés megelőzésének lehetőségei
• A kiégés ellen csoportban alkalmazható technikák saját élményű megismerése
• A kiégés ellen egyénileg alkalmazható technikák saját élményű megismerése


• RELAXÁCIÓS TECHNIKÁK ELSAJÁTÍTÁSA
• Az autogén tréning (AT) sajátélményű megismerése, gyakorlása. I.
• Stresszcsökkentő játékok
• Testérzékelés

A tanúsítvány kiadásának feltételei:

- Az órák 100%-án való részvétel.

- Beadandó dolgozat: a résztvevők naplót vezetnek a képzés közben szerzett élményeikről, amely alapján írásos tervet készítenek arról, milyen életmódbeli, életviteli változtatásokat látnak szükségesnek és kivitelezhetőnek azért, hogy a kiégést megelőzzék.

- Benyújtási határideje: a tanfolyamot követő két héten belül.

3. Személyiségfejlesztő tréning pedagógusok kiégése ellen

A személyiségükkel dolgozók – így a pedagógusok is – veszélyeztetettek a kiégés szempontjából; a pedagógus munkája nagy érzelmi megterheléssel, tartós, lazítási lehetőség nélküli figyelmet igénylő helyzetekkel jár. A tartós stressz kimerüléshez, pszichés és testi panaszok megjelenéséhez, a diákokkal, gyermekekkel való kapcsolat megromlásához – ezáltal a minőségi munka megromlásához vezet.

A továbbképzés célja, hogy konkrét segítséget nyújtson a kiégési szindróma kialakulásának megelőzésében, a negatív folyamatok visszafordításában. A továbbképzés a résztvevőket az egészségtudatos magatartás kialakítására ösztönzi, fejleszti pedagógiai eszközrendszerét és segít az életviteli és egészségfejlesztési kompetenciák elsajátításában.

A továbbképzés célja, hogy konkrét segítséget nyújtson a kiégési szindróma kialakulásának megelőzésében, a negatív folyamatok visszafordításában. A továbbképzés hozadéka, hogy a pedagógusokat ösztönzi az egészségtudatos magatartás kialakítására, fejleszti pedagógiai eszközrendszerét és segít az életviteli és egészségfejlesztési kompetenciák elsajátításában.

A továbbképzés segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelői-oktatói munka során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzésében. Képessé teszi a pedagógust a kiégési folyamat állomásainak felismerésére. Önismeretük, önreflexiójuk fejlesztésével segíti őket motivációjuk tisztázásában, tudatosításában. Relaxációs, stressz-csökkentő, stressz-tűrő technikák megtanításával hozzájárul a pedagóguspálya lelki terheinek csökkentéséhez, a kiégés megelőzéséhez, az egészségtudatos magatartás mindennapi alkalmazásához, az életvitel megváltoztatásához, és ezáltal az oktató-nevelő munka minőségének javulásához.

A tréning fő tematikai egységei:

• A PEDAGÓGUSSZEREPEK HATÁSA A PEDAGÓGUS SZEMÉLYISÉGÉRE
• A szerep szociálpszichológiai fogalma
• Az idealizált pedagógus
• Szereprepertoár
• Szerepek és viselkedésminták


• A STRESSZ ÉS A KIÉGÉS
• A stressz meghatározása
• Pszichés és fiziológiai stressz-válaszok
• A kiégés fogalma, okai
• A kiégés önismereti vonatkozásai - önismereti gyakorlat


• MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK, A STRESSZTŰRŐ-KÉPESSÉG NÖVELÉSE
• Megküzdési készségek, coping
• A kiégés megelőzésének lehetőségei
• A kiégés ellen csoportban alkalmazható technikák saját élményű megismerése
• A kiégés ellen egyénileg alkalmazható technikák saját élményű megismerése


• RELAXÁCIÓS TECHNIKÁK ELSAJÁTÍTÁSA
• Az autogén tréning (AT) sajátélményű megismerése, gyakorlása. I.
• Stresszcsökkentő játékok
• Testérzékelés

A tanúsítvány kiadásának feltételei:

- Az órák 100%-án való részvétel.

- Beadandó dolgozat: a résztvevők naplót vezetnek a képzés közben szerzett élményeikről, amely alapján írásos tervet készítenek arról, milyen életmódbeli, életviteli változtatásokat látnak szükségesnek és kivitelezhetőnek azért, hogy a kiégést megelőzzék. Terjedelme: 3-4 A4-es oldal, 12-es betűméret, Times New Roman betűtípus, 1,5-es sorköz.

- Benyújtási határideje: a tanfolyamot követő két héten belül.

4. A köznevelési intézményekben előforduló agresszió- és konfliktuskezeléssel kapcsolatos intézményvezetői és pedagógiai feladatok (folyamatba ágyazott továbbképzés)

A továbbképzés célja az intézményvezetők, helyetteseik és tagintézmény-vezetők felkészítése az intézményekben megjelenő agresszív magatartás kezelésére. Olyan ismeretek, modellek, gyakorlati módszerek bemutatása, amelyek nélkülözhetetlenek az erőszakos iskolai magatartás értelmezéséhez, az okok megértéséhez, a hatékony agresszió-kezeléshez. Az intézményvezetők ahhoz kapnak segítséget, hogy felismerjék az intézményükben zajló – iskolai erőszakhoz vezető – egyéni, családi csoportdinamikai, szociometriai folyamatokat, és ismerjék azokat a jelenségeket, sérüléseket, amelyek az agresszív viselkedés kialakulásához vezetnek. Megismerjék, hogy milyen konfliktusforrások lehetnek az iskolai szervezetekben, és ismerjék meg a vezető lehetőségeit; a nevelőtestület, diákközösség, szülői szervezet, segítő szervezetek szerepét és eszköztárát az iskolai agresszió hatékony leküzdésében. Legyenek felkészültek a médiával való kapcsolattartásra. Ismerjék fel speciális vezetői státusukból fakadó felelősségüket és e státusból adódó lehetőségeiket, intézményi erőforrásaikat. Ehhez kapnak segítséget az elméleti és gyakorlati foglalkozások során.

A folyamatba ágyazott továbbképzés kontakt és nemkontakt szakaszai, a téma reflektálása lehetőséget teremt az új ismeretek elsajátítása mellett azok gyakorlati kipróbálására, a tapasztalatok megosztására, a hálózati tanulás lehetőségeinek kihasználására. Az ellenőrzésértékelés a tematikai egységeken belül folyamatos.

A továbbképzés 22 kontakt és 8 nem kontakt órából áll.

A 30 órás továbbképzés fő tematikai egységei:

• Bevezetés
• Az iskolai erőszak, kialakulása, személyes és csoportos agresszió
• Az iskolai konfliktusok természete, fajtái, hatásuk az iskola közösségeinek életére
• Az iskolai erőszakkal kapcsolatos anyaggyűjtés. nemkontakt szakasz
• A vezető szerepe lehetőségei és eszköztára az iskolai erőszak felismerésében, és kezelésében
• Saját intézmény feltérképezése: az agresszió megjelenésének veszélyei, és megoldások keresése
• Módszerek eszközök és modellek az intézményben és környezetében megjelenő agresszió kezeléséhez (milyen programokat lehet bevezetni köznevelési intézményekbe az iskolai agresszió megfékezésére)
• Zárás

A tanúsítvány kiadásának feltételei:

- Az órák 90%-án való részvétel.

- Beadandó dolgozat: esetleírás, amelynek témája a saját iskolájukban előforduló agresszív jelenségek elemzése, és saját vezetői szerepük megfogalmazása abban a kontextusban, hogy milyen lehetőségeik eszközeik vannak a jelenség leküzdésében.

- Benyújtási határideje: a tanfolyamot követő két héten belül.

5. Gyerekszem filmcsoport-vezető alapozó képzés: a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek élethelyzetének feldolgozása filmes és dramatikus eszközökkel

Az iskoláskorú gyerekek optimális személyiségfejlődésének biztosításához és lelki egészségének megőrzéséhez nagy szükség van olyan pedagógiai módszerekre és tevékenységre, amelyek lehetővé teszik a gyerekek alapvető lelki szükségleteinek kielégítését és életkészségeinek a fejlődését. A filmcsoport egy ilyen művészetpedagógiai program, amely lehetőséget biztosít a gyerekek számára az alkotófolyamaton keresztüli önkifejezésre és élményfeldolgozásárra, illetve személyes és szociális kompetenciáinak a fejlődésére. A filmcsoportvezető továbbképzés ennek a közös filmalkotásra alapuló művészetpedagógiai programnak a megvalósítására készíti fel ez érdeklődő pedagógusokat, és biztosítja számukra módszer elsajátítását.

A továbbképzés alapvetően sajátélményű tanulásra alapoz, majd a megszerzett sajátélményt kiegészítjük a filmcsoportvezetés kapcsolódó elméleti, módszertani és technikai ismereteivel. A sajátélményű tanulási szakaszban a Gyerekszem filmcsoport módszerét alkalmazva elkészítjük a résztvevők saját filmjét. Ennek a főbb tematikai blokkjai az alábbiak: csoportindítás, szerződéskötés, témárahangolás, forgatókönyvírás (logline, szinopszis, irodalmi forgatókönyv), gyártási terv készítése, forgatás, film elővágott változatának megtekintése és megbeszélése, élményfeldolgozó kör. Ezt követi a szükséges filmelméleti, pszichológiai és módszertani háttér ismertetése frontális előadás formájában, majd hátrányos helyzetű gyerekek lélektani sajátosságainak, és jellemző filmes témafeldolgozásaik ismertetésére kerül sor példafilmek bemutatásával, majd a képkészítési, hangfelvételi illetve alapvető vágási ismeretek átadása eszközbemutatással illetve eszközhasználatot gyakoroltató filmes feladatok elvégzésével.

A résztevevők a továbbképzés zárása során megnézik az elkészült filmet és visszajelzést adnak a képzésről. Végül elkészítik a záródolgozatot 2-3 oldal terjedelemben.

A tanúsítvány kiadásának feltételei:

- A foglalkozások 100%-án történő részvétel.

- A záródolgozat elkészítése.

6. Dramatikus technikák alkalmazása a mindennapi pedagógiai tevékenységben

A pedagógusok módszertani eszköztárának megújítása ez egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a köznevelés minősége javuljon. A dramatikus technikáknak nevezett módszerek (drámapedagógiai eszközök, módszerek, improvizáció, pszichodramatikus és bibliodramatikus alaptechnikák) olyan eszközöket adnak a pedagógus kezébe, amelyek segítségével növekszik kreativitása, spontaneitása, új nézőpontból képes rálátni nevelési helyzetekre, közösségi konfliktusokra, szélesebb palettából választhat, ha óráinak szakmai tartalmát újfajta módszerekkel szeretné demonstrálni.

A dramatikus technikák alapvetően a tér, a mozgás, a gesztusok, a hangok, a test által és a mozgások által kifejezhető szimbólumok, viszonyok, kapcsolatok világát nyitják meg, így a tanulás, a tanítás kognitív folyamatait kiegészítik az emocionális szinttel, valamint segítik a konfliktusos helyzetek felismerését azáltal, hogy láthatóvá teszik az aszimmetrikus viszonyokat.


A továbbképzési program fő tematikai egységei:

• DRAMATIKUS TECHNIKÁK
• Dramatikus elemek alkalmazása a nevelés és oktatás folyamatában


• DRÁMAPEDAGÓGIA
• A drámapedagógia elmélete
• A drámapedagógia gyakorlati alkalmazása


• AZ IMPROVIZÁCIÓ
• Az improvizáció technikája I.
• Az improvizáció alapjai (gyakorlatok)
• Az improvizáció technikája II.
• Az improvizáció technikája a gyakorlatban


• A PSZICHODRÁMA ÉS BIBLIODRÁMA ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA
• A pszichodráma elmélete
• A bibliodráma elmélete
• A pszichodráma és bibliodráma tanórán alkalmazható gyakorlati módszerei


• MÓDSZERTAN: DRAMATIKUS ESZKÖZÖK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁBAN
• Hatalmi konfliktusok és agresszív helyzetek kezelése
• A drámapedagógia jelenléte a tanórákon
• A szociális kompetenciák fejlesztése
• Közösségi konfliktusok kezelése

A drámapedagógia, az improvizáció, a pszichodráma és a bibliodráma rövid, csak a képzés szempontjából fontos elméletének áttekintését minden esetben konkrét dramatikus – az oktatás nevelés folyamatában alkalmazható – gyakorlatok követik. A továbbképzés egységes szemléletben kezeli a különböző módszertant alkalmazó dramatikus technikákat, ennek következtében a különböző alapképzettségű, és érdeklődésű pedagógusok sikerrel alkalmazhatják ezeket a módszereket.


A tanúsítvány kiadásának feltételei:

- 2-3 oldalas saját szaktárgyhoz kapcsolódó óraterv összeállítása drámapedagógiai technikák alkalmazásával, vagy egy nevelési szituáció esetleírása megoldási javaslattal. Benyújtási határideje: a tanfolyamot követő két héten belül.

- Minimum részvétel a továbbképzésen: az összóraszám 90%-a.

7. Van kihez fordulnod. Köznevelési intézményekben dolgozó anonim segítők továbbképzése

A Z-generáció (a 1995-2009 között születtek gyerekek) kommunikációja felgyorsult és a kommunikáció színtere is megváltozott.A diákok Facebook-on, Twitteren, Instragramon kommunikálnak, sokszor anonim módon, vagy kreált személyiség mögé bújva váltanak üzenetet, írják le a velük történteket. Ugyanakkor sokszor nem tudnak kihez fordulni, problémáikkal. A szüleik gyakran már nem értik ezt a digitális világot, a kortársak nem mindig alkalmasak és felkészültek a segítésre, támogatásra. A köznevelési intézmények feladata és felelőssége, reflektálni erre a megváltozott helyzetre. A pedagógusok felkészíthetők arra, hogy a digitális világ eszköztárát használva váljon a problémákkal küszködő diákok támogatójává.

A továbbképzés célja olyan - a köznevelési intézményekben pedagógusként dolgozó - anonim segítők képzése, akik, egy zárt internetes levelezőrendszeren keresztül küldött válaszleveleikkel képesek segíteni az anonim módon hozzájuk forduló diákokon mentálhigiénés problémáinak felismerésében és feldolgozásában.

A továbbképzésben részt vevő pedagógusok a továbbképzés végére ismerjék a az általános és középiskolai korosztály életkori sajátosságait és kapcsolati konfliktusait, korosztály leggyakoribb és legjellemzőbb, mentálhigiénés problémáit, amelyek a tanulók személyiségfejlődéséből, életkori kríziseiből, családi helyzetéből, a családja szerkezetéből, interperszonális kapcsolataiból, a közösségekben elfoglalt helyéből adódnak Kompetenciahatáraikon belül, és a szakmai szabályainak megfelelően legyenek képesek alkalmazni és elektronikus üzenet útján történő segítségnyújtás technikáit, módszertanát, az időben eltolt intervenció lehetőségeit és korlátait.


Főbb tematikai egységek:

• Főbb tematikai egységek
• Az internetes segítő levelező rendszer felépítése és működése
• A személyközpontú kommunikáció és az internetes segítő levelezés
• A kisgyermekkor és a kamaszkor kríziseinek összegyűjtése és feldolgozása.
• A krízis és krízisintervenció.
• Hely a közösségben
• Párkapcsolatok
• Szexualitás és internet
• Függőség
• Családi krízisek feldolgozása
• A családban történ erőszak és tartós betegség, valamint a deviancia feldolgozása
• A gyász és a veszteség feldolgozása
• Az iskolai terror, a mobbing feldolgozása.
• A tematikai egységekhez rendelt módszerek:

Kiscsoportos és egyéni munka, az anonim segítő levelezés készségszintű gyakorlása, empátia és értő figyelem gyakorlatok, a kompetenciahatárok gyakorlása.

A záró ellenőrzés egy dolgozat, amely három mentálhigiénés problémára adott írásos reflexió, levél. A dolgozat beadási határideje a képzés zárását követő második hét vége. A tanúsítvány kiadásának feltétele a foglalkozásokon való 90 %-os részvétel, és a záródolgozat határidőre történő leadása.

8. Pedagógusok felkészítése az autizmussal élő gyermekek integrált nevelésére, oktatására

"Az autizmus olyan állapot vagy másképpen fogyatékosság, mely eltérő fejlődéshez vezet. A napjainkban használt hivatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. Ma Magyarországon minimum 100.000 autista személy él." Ez a definíció és adat az Autisták Országos Szövetsége (www.aosz.hu) honlapján olvasható. A köznevelés rendszerében - részben integráltan - oktatott autisták létszáma fokozatosan nő, miközben az ellátásukra szakosodott szakemberek száma nem éri el a szükséges mértéket. Az óvodapedagógusok és pedagógusok egyre gyakrabban találkoznak autista tanulókkal. Szükséges felkészítenünk a kollégákat erre a helyzetre. A továbbképzés célja az oktatásban-nevelésben dolgozó óvodapedagógusok, tanítók, általános-, és középiskolai tanárok felkészítése autizmussal élő gyermekekkel való foglalkozásra. Cél, hogy a résztvevők szerezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, melyeket képesek lesznek alkalmazni saját nevelési-oktatási munkájuk során. A résztvevők szerezzenek alapvető ismereteket az autizmus terén. Ismerjék meg azokat a módszereket, eljárásokat, eszközöket, alkalmazási lehetőségeket, melyek segítségével sikeresebbé válnak az autizmussal élő gyermekek nevelésében, oktatásában, integrálásában. Legyenek képesek konstruktív, alkotó módon együttműködni az autizmussal élő gyermekek fejlesztésében, nevelésében résztvevő szakemberekkel és a szülőkkel.


A képzés főbb témakörei:

• Az autizmus spektrumzavar elméleti háttere, a hazai jogszabályi környezet
• Szegregáció-integráció-inklúzió
• Az autizmussal élők ellátórendszere, az autizmussal élők integrálása a többségi ellátórendszerben
• A pedagógus lehetőségei
• Protetikus környezet
• Vizuális támogatás
• Érthető kommunikáció
• Differenciálás
• A viselkedésproblémák részletes ismertetése
• Viselkedésproblémák kezelése
• Folyamatosság, motiváció, következetesség, egyénre szabottság
• Együttműködés a szülőkkel.

A tanfolyam sikeres elvégzésének és a tanúsítvány kiadásának feltétele, az órák 90 %-án való részvétel, a csoportos gyakorlati feladatok megoldásában aktív közreműködés. A résztvevők - záró ellenőrzésként -záródolgozatot készítenek. A megszerzett ismeretek alapján az alábbi 3 témakörből tetszőlegesen kiválasztanak egyet: 1. Esetismertetés 2. Autizmussal élő gyermek protetikus környezetének kialakítása 3. Autizmus-specifikus eszköz készítése, a gyermek célzott megsegítésére. Az értékelés szempontjai: elsajátította-e a hallgató a három téma egyikének elméleti és gyakorlati ismereteit, jól használta-e a fogalmakat, és a bemutatott módszerek adekvát módszerek-e? Az értékelés: megfelelt, nem felelt meg. A záródolgozat betűtípusa Times New Roman, 12-es betűméret, 1,5-ös sortávolság, sorkizárt szerkesztés. A dolgozat terjedelme minimum 3 oldal. A záródolgozat leadási (beküldési) határideje: a tanfolyam zárását követő 14. nap, e-mailen a képzőnek. Aki a tanfolyam közben megszakítja tanulmányait, vagy nem készíti el határidőre a záródolgozatát, nem kap tanúsítványt

9.Vezetők szendvicshelyzetben.Felkészítés a fenntartói modellváltások következtében megváltozott vezetői szerepekre, az érdekérvényesítő képesség és a konfliktuskezelés fejlesztésére

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről hatályba lépése alapvetően megváltoztatta a közoktatás/köznevelés rendszerét. A 2013. január elsejével létrejött Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a 198 tankerület komoly mértékben átalakította a korábbi fenntartói modellt. A 2017. januárjában megalakult Tankerületi Központok, pedig teljes mértékben átvették az önkormányzatoktól a működtetési feladatokat is, így teljes mértékben állami kézbe került a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése. Az intézményvezetők szerepe, a hierarchiában elfoglalt helye jelentősen megváltozott ebben a struktúrában, hiszen mind a gazdálkodás, mind pedig munkáltatói jogok a tankerületi igazgatókhoz kerültek.

A továbbképzés célja az intézményvezetők és helyetteseik felkészítése a megváltozott fenntartói modell miatt kialakult új elvárásokra. A képzés célja, hogy támogassa a hatékonyabb és eredményesebb igazgatói tevékenységet, fejlessze konfliktuskezelési és szervezetfejlesztési kompetenciájukat. További cél, hogy ismerjék meg az új fenntartói modelleket, a vezetés hatalmi és önismereti kontextusait, a döntéshozatal, az érdekérvényesítés, a szervezetfejlesztés, a csapatépítés, és a motiválás technikáit, hogy vezetői munkájuk ebben az új szervezeti struktúrában is sikeres legyen.


A továbbképzés az alábbi témaköröket öleli fel:

• Fenntartói modellek, fenntartói funkciók, fenntartói szerepek
• A vezetés hatalmi és önismereti kontextusa
• Csoportlélektani alapfogalmak
• A köznevelési intézmények külső és belső működésének törvényszerűségei
• Döntéshozatal, érdekérvényesítés, tárgyalástechnika
• Szervezetfejlesztés, csapatépítés, és motiválás

A továbbképzés műfaja: tréning.

A csoportos tevékenység és az önreflexió van a középpontban. A tanúsítvány kiadásának feltétele az óraszámok 100 %-án való részvétel, a résztvevő által írott reflexiós levél, amely reflektál az önismeret és s csoportdinamika fontosságára, valamint leírja személyes tapasztalatait, továbbá egy dolgozat, melyet az alábbi két téma egyikéből írnak: 1. Intézményen belüli konfliktus megoldása a továbbképzési program során tanult ismeretek felhasználásával. 2. Intézményen belüli szervezetfejlesztésre tett javaslat a továbbképzési program során elsajátított módszerek segítségével. A záródolgozat betűtípusa Times New Roman, 12-es betűméret, 1,5-ös sortávolság, sorkizárt szerkesztés. Terjedelme minimum 2, maximum 4 oldal. Az értékelés szempontjai: adekvát módszereket használ-e a dolgozat megírásához, és jól használja-e azokat. Az értékelés: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A reflexiós levél és a záródolgozat leadási (illetve elektronikus úton történő beküldési) határideje: a tanfolyam zárását követő 2. hét vége.Értékelési szempontok: a szervezetfejlesztésre tett javaslat a továbbképzési program során elsajátított módszerek egyike volt-e, és adekvát módon alklamazta-e a tanult ismereteket. Az értékelés: nem felelt meg, megfelelt, kiválóan megfelelt.

10. A vezetői kommunikáció műhelytitkai a köznevelési intézményekben

Az oktatáspolitika változásai, és a fenntartói modellek átalakulása következtében nagyobb figyelem irányul az intézményvezetőkre. Személyiségük, vezetői kompetenciáik, vezetői kommunikációjuk meghatározz és befolyásolja intézményük életét. A továbbképzés célja az intézményvezetők felkészítése a professzionális vezetői kommunikációra. Cél, hogy a résztvevők megismerjék a vezetői kommunikáció környezetét, a szakpolitikai, társadalmi, települési és intézményi kontextusokat, a testbeszéd jelentőségét, a vezetői kommunikáció színtereit, és az ott alkalmazható kommunikációs eszköztárat. További cél, a közösségi oldalak kockázatmentes használatának elsajátítása, a médiakommunikáció alapjainak elsajátítása, felkészítés a válságkommunikációra, és a vezetői kommunikáció konfliktushelyzeteire.


Főbb tematikai egységek:

• A vezetői kommunikáció alapjai
• A vezetői kommunikáció környezete
• A vezetői kommunikáció színterei
• A médiakommunikáció alapjai, formája, hatása és kockázatai
• A testbeszéd jelentősége,
• A bemutatkozás műhelytitkai.
• Interjú támogató és ellenséges közegben.
• Veszélyek és kockázatok a médiában.
• Ünnepségek, rendezvények, értekezletek tartása
• Közösségi oldalak használata
• Nyilatkozat, sajtótájékoztató, sajtóbeszélgetés,
• Válságkommunikáció
• Konfliktusok a tanári szobában és a szülőkkel

A záró ellenőrzés módja dolgozat, melyet az alábbi három téma egyikéből írnak:

1. Sajtótájékoztató megszervezése és megtartása.
2. Intézménye Facebook oldalának kialakítás, és működtetése
3. A válságkommunikáció és konfliktuskezelés módszerei az intézményvezetői gyakorlatban.

A záródolgozat betűtípusa: Times New Roman, 12-es betűméret, 1,5-ös sortávolság, sorkizárt szerkesztés.
Terjedelme minimum 2, maximum 4 oldal.
Az értékelés szempontjai: Adekvát módon alkalmazza-e az elméleti és gyakorlati órán tanultakat. Életszerű és gyakorlatorientált-e a dolgozat?
Az értékelés: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.
A záródolgozat leadási (illetve elektronikus úton történő beküldési) határideje: a tanfolyam zárását követő 2. hét vége.